Kardántengely Kft.

Volt idő, amikor szinte nem is létezett autó kardántengely nélkül. Manapság, amikor a szalagról legördülő személyautók túlnyomó többsége (és egyre több kisteherautó) elsőkerékhajtású, egy hétköznapi halandó leélheti úgy az életét, hogy nem találkozik kardánproblémával. De ne higgyük, hogy a kardántengely kihalóban van, jó eséllyel még most is ott van legalább egy, még az ön autójában is. Mivel mechanikai elem, nagy valószínűséggel el is romlik egyszer. Megmutatjuk, honnan tudható, hogy baj van vele, és olyankor mi a teendő.

Nagyon pongyolán fogalmazva, a kardántengely egy olyan mechanikus, forgatónyomatékot átvivő alkatrész, amely forgó elemeket köt össze. Fontos tulajdonsága ennek a tengelynek, hogy nem merev, ezért lehetséges vele egymással szöget bezáró elemek összekötése is.

Egy bizonyos olasz matematikus – egyébként meg megrögzött szerencsejátékos – Gerolamo Cardano után nevezzük Európában kardánnak a kardánt, de angol nyelvterületen elterjedtebb propeller shaft, driveshaft elnevezés, esetleg a Polhem- vagy Hooke-csukló. Cardano a XVI. században tevékenykedett, de a róla elnevezett tengely, illetve csukló biztosan nem az ő találmánya, hiszen sokkal korábban is ismerték ezt a megoldást, sőt Leonardo da Vinci is használta rajzain. Később a már fentebb említett svéd Polhem találta fel újra, illetve a brit Hooke készített működő (kardán)csuklót. Mivel nehéz lenne a davincsitegelyre átszoktatni magam, és a hukcsuklóra sem áll rá a szám, maradjunk a bevált kardántengelynél…”